A 2025-ös év sorsdöntő lesz a globális energia- és természeti erőforrás szektor számára. A folyamatban lévő orosz-ukrán konfliktus, a gázai tűzszünet és a közelgő brazíliai COP30 csúcstalálkozó – amely kulcsfontosságú lesz az éghajlat-politika szempontjából – mind bizonytalan helyzetet teremt. Eközben Trump második ciklusának kezdete, a háborúval és a kereskedelmi vámokkal kapcsolatos korai lépésekkel, újabb geopolitikai feszültségeket okozott.
Ebben az összetett környezetben az energiaipari vállalatoknak nehéz döntésekkel kell szembenézniük a tőke elosztása terén a fosszilis tüzelőanyagok és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású beruházások között. Az elmúlt 18 hónapban rekordot döntő fúziós és felvásárlási tevékenységet követően az olajtársaságok közötti konszolidáció továbbra is erős, és hamarosan átterjedhet a bányászatra is. Ugyanakkor az adatközpontok és a mesterséges intelligencia fellendülése sürgető keresletet generál a non-stop tiszta villamos energia iránt, ami határozott politikai támogatást igényel.
Íme az öt fő trend, amelyek 2025-ben alakítják az energiaszektort:
1. A geopolitika és a kereskedelempolitika átalakítja a piacokat
Trump új vámtervei jelentős veszélyt jelentenek a globális növekedésre, potenciálisan 50 bázisponttal csökkenthetik a GDP-bővülést, és körülbelül 3%-ra csökkenthetik azt. Ez napi 500 000 hordóval csökkentheti a globális olajkeresletet – ez nagyjából fél évnyi növekedésnek felel meg. Eközben az Egyesült Államok Párizsi Megállapodásból való kilépése kevés esélyt hagy arra, hogy az országok a COP30 előtt emeljék nemzeti hozzájárulási célkitűzéseiket, hogy visszatérjenek a 2°C-os cél eléréséhez vezető útra. Még ha Trump Ukrajna és a közel-keleti béke kérdését is kiemelt helyen tartja a napirendjén, bármilyen határozat növelheti az árukínálatot és lenyomhatja az árakat.


2. A beruházások emelkednek, de lassabb ütemben
Az energia- és természeti erőforrásokba történő teljes beruházás várhatóan meghaladja az 1,5 billió USD-t 2025-ben, ami 6%-os növekedést jelent 2024-hez képest – ami új rekord, ugyanakkor a növekedés az évtized elején látott ütem felére lassul. A vállalatok fokozott óvatosságot tanúsítanak, ami az energetikai átállás sebességével kapcsolatos bizonytalanságot tükrözi. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású beruházások 2021-re a teljes energiakiadások 50%-ára emelkedtek, de azóta stagnáltak. A párizsi célkitűzések eléréséhez 2030-ig további 60%-os növekedésre lesz szükség az ilyen beruházásokban.
3. Az európai olajóriások válaszai a válságra
Miközben az amerikai olajóriások erős részvényeket használnak fel hazai független vállalatok felvásárlására, minden szem a Shellre, a BP-re és az Equinorra szegeződik. Jelenlegi prioritásuk a pénzügyi ellenálló képesség – portfóliók optimalizálása a nem alaptevékenységhez tartozó eszközök értékesítésével, a költséghatékonyság javítása és a szabad cash flow növelése a részvényesi hozamok támogatása érdekében. Az alacsony olaj- és gázárak azonban átalakító jellegű üzletet indíthatnak el az európai nagyvállalatok között 2025 későbbi szakaszában.
4. Az olaj, a gáz és a fémek ingadozó árakra számíthatnak
Az OPEC+ országai újabb kihívásokkal teli évvel néznek szembe, miközben a Brent ára immár negyedik éve egymás után 80 USD/hordó felett marad. Az erős OPEC-en kívüli kínálat miatt arra számítunk, hogy a Brent átlagos ára 2025-ben 70-75 USD/hordó lesz. A gázpiacok tovább szűkülhetnek, mielőtt az új LNG-kapacitások 2026-ban megérkeznek, ami az árak emelkedését és volatilitását eredményezheti. A réz ára 2025 elején 4,15 USD/fonton kezdődött, ami csökkenést jelent a 2024-es csúcshoz képest, de várhatóan átlagosan 4,50 USD/fontra emelkedik az erős amerikai és kínai kereslet miatt, amely meghaladja az új bányák kínálatát.
5. Energia és megújuló energiaforrások: A gyorsuló innováció éve
A lassú engedélyeztetés és az összekapcsolás régóta visszafogja a megújuló energia növekedését. Arra utaló jelek mutatkoznak, hogy 2025 fordulópontot jelenthet. Németország reformjai 150%-kal növelték a szárazföldi szélerőművek engedélyezését 2022 óta, míg az amerikai FERC reformok kezdik lerövidíteni az összekapcsolási határidőket – egyes független rendszerüzemeltetők automatizálást vezetnek be, hogy a tanulmányok elkészítéséhez szükséges időt évekről hónapokra csökkentsék. Az adatközpontok gyors bővülése arra is ösztönzi a kormányokat, különösen az Egyesült Államokban, hogy az áramellátást helyezzék előtérbe. Idővel ez szűkítheti a gázpiacokat és felhajthatja az energiaárakat, ami politikai konfliktusponttá válhat, hasonlóan a benzinárakhoz a tavalyi választások előtt.
Ahogy a környezet folyamatosan fejlődik, az energiaszektor szereplőinek rugalmasan kell eligazodniuk ezekben a lehetőségekben és kockázatokban, hogy biztosítsák jövőjüket ebben a meghatározó korszakban.

Közzététel ideje: 2025. július 4.